6.fejezet-Everythig about you.....

Jó olvasást.xx:Elli

Képzett erejüknek köszönhetően „könnyen“ kitértek a tűz elől.Míg Ivake és Eimer a jobb oldalon kötöttek ki,addig Iruna,Karoli és Isiroke bal oldalt,Koroni azonban a nemes elé került.

- Hallgasson meg minket! - kérte kiabálva Iruna,hiszen tudták esélyük sem lenne a nemes ellen.Értelmetlen harc,amiben csak megsérülni lehet.Iruna remekül tudta használni a kardot,igazi profi volt benne,azonban a tüzet csak alacsony szinten,ami nem jelentett számukra nagy előnyt.Ivake zsuvimágiája nagyon hasznos,azonban a nemes magas szintű mágiái ellen semmi.Koroni vízmágiája akárcsak Ivake esete,erős,mégsem ellenfél a nemes ellen.Eimer legfőbb képessége a gyógyítás,a másod ereje a Hibane Omedetou,vagyis villámhoz hasonló mágiája szinte semmit nem ér ellene.Isiroke a csendes,titokzatos,mégis hatalmas erő birtokában van.Talán mindegyikőjük közül ő neki lenne a legnagyobb esélye.Viszont a Vér mágia nagyon veszélyes a kezdőkre nézve,súlyos sebeket szerezhet.Karoli pedig lehetetlen,hogy harcoljon.Egyrészről a súlyos sebe miatt,amit pihentetnie kell,másrészről a gyakorlás során elhasználta az összes erejét.Vagyis amit Irunának mutatott,azt biztosan,de az összes erejét mégsem látta senki.

- Nem érdekel a tolvajoknak egy szava sem! - kiáltotta a nemes,majd egy hatalmas tűz sárkányszerű lényt kreált,ami egyenes megtámadta mind a hatukat.Az elkerülés néhány apró hibával,mégis jóra sikerült.

- A rohadt életbe! - kiáltotta Ivake,aki a kezét eléggé lehorzsolta.A fiúk együttes erővel próbálták támadni,sikertelenül.Eközben Eimer támaszt nyújtott a fiúknak,ha valamelyikük megsérült,mindig rögtön meggyógyította.Karoli csupán meredt a harc helyszínére,nem tudta miért érzi ezt a furcsa érzést.Először Iruna közelsége miatt érezte ezt,most azonban,ahogy látta barátait megsérülni még nagyobb fájdalmat érzett.A szíve ezerrel vert,félt,izgult,olyan érzések játszódtak le benne,ami eddig még sosem.Legszívesebben sírt volna,de erős maradt.Azóta a nap óta egyetlen egyszer sem sírt.

- Csak nem sírni akarsz?Ilyen gyenge lennél?Nem ismerek rád....Karoli! - mondta egy hang az elméjében,vagyis nem az elméjében,csak ő hallotta,az Ő hangját.

- Chhss - suttogta valaki Karoli fülében.Felnézett és szembe találta magát Aio-val.Ez nem Ő
- gondolta magában Karoli,és örült a helyzet ellenére.Iruna észrevette Aio-t és csapatát,szerencsére a nemes könnyedén felismerte a Noroi csapatot és nem támadta tovább Irunáékat.Elkezdték Firo-t és Kajchiro-t támadni,míg Aio egyre távolabb „húzta“ Karolit a többiektől.Karoli kapálódzott,csapkodott,mind hiába.

- Nyugi kislány! - mondta Aio ördögi mosollyal az arcán.Azt hitte elmenekülhet,ezért nem számolt azzal,hogy Iruna utánafut és ha többet nem is,elszakítja Karoli láncát.Mindenki arcán döbbenet látszódott,kivéve a távolban lévő fiú arca kaján vigyorra húzódott.Karoli körül hatalmas aura keletkezett,ami a talajt maga alatt is összetörte.Az arca érzelem mentes volt,egyáltalán nem látszódtak rajta a kedves,aranyos,mosolygós érzések.Helyette keménység,érzelem mentesség,érzéketlenség váltotta fel.A többiek megdöbbenve bámulták a lányt,aki könnyűszerrel használta a Fekete mágiát,aki könnyűszerrel,szemrebbenés nélkül Fekete villámmal átszúrta Aio testét.A test a földre zuhant,a társaival együtt pedig eltűnt.

Mind bámulták Karolit,aki csak a távolba nézett,ahol eltűntek Aio-ék.Hirtelen egy emlékkép jelent meg az elméjében.

- Fuss Karoli!-kiáltotta egy szőke hajú nő.Könnyes jégkék szeme nagyon hasonlított Karoliéra.A kislány egyfolytában az „anya“ szót ismételgette.Gyorsan elfutott a lángoló faluból,ahol nekifutott valakinek.Egy szörnyeteg,aki Karoli erejét akarta.A falu leégése,szülei halála,barátai szenvedése,mind az Ő hibája.Mind a te hibád!!!!!

- Neee! - kiáltotta Karoli.Felvette a keresztet és visszatette a nyakláncára,ezután elájult,a többiek pedig odamentek hozzá.

~Máshol~

- Látom jól szórakozol! - mondta a nemes egy fekete hajú fiúnak.A fiú csak felnevetett és válaszolt.

- Nagyon! - mondta az egy szavas választ,majd nézte tovább a csatát,és Karolit.A hatalmas energia kiszabadulás után vigyora csak még szélesebb lett.

- Mit akarsz a lánytól? - kérdezte a nemes először döbbent arccal,később felváltotta a szokásos komoly arcára.

- Semmit,csak....mindegy - mondta,majd nézte tovább a csatát.

- Sajnálom,amiért megtámadtalak titeket - mondta sajnálkozva,de egész végig az ájult Karolit figyelte.Kíváncsi volt az erőre,a lány életére és múltjára.Túlságosan emlékeztette őt saját lányára,túlságosan!

- Semmi gond!Kérem jöjjön velünk - mondta Koroni,mire mindenki bólintott és elindultak hazafelé.A nemes Iruna mellett ment,aki fogta Karolit és vitte a faluba.